Sanghay-Shanghai kiállítás

Miután kicsit akklimatizálódtam, elkezdtem megismerkedni a múzeum tereivel, amelyben az indiai kiállítás is állni fog. Jelenleg egy időszaki kiállítás látható az épületben 2018. április 8-ig, a címe Sanghay-Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között.

Nagyon érdekes a tárlat: a két világháború közötti Shanghai világát mutatja be különféle tárgyakkal. Az egykor Shanghaiban élő magyarokkal is megismerkedtem, közülük nekem különösen érdekes volt Hudec László építész személye, aki a város egyik fő építésze volt és meghatározó szerepe volt Shanghai városképi arculatának kialakításában. Két, korabeli magyar filmrészlet is látható a kiállításban, amikben – a kollégáktól tudom – hogy híres magyar filmszínésznők Karády Katalin (Machita, 1943-44), Szeleczky Zita (Sziámi macska, 1943,) játszották a főszerepet.

enterior
Sanghay kiállítás enteriőr

Ami nagyon tetszik, hogy a kiállításban olyan aktív pontok is vannak, ahol a látogató valamilyen tevékenységet végezhet: össze lehet rakni a Hudec-féle Park Hotelt, és egy kihúzható fiókban jópofa tapintható tárgyak is vannak, például ruhák, legyező, kézitáska és ékszerek, amiket én nagyon-nagyon szeretek, nemcsak viselni, de nézni, és olvasni róluk. Nagy örömömre az indiai kiállításban is lesz majd ékszer…de csitt, erről többet nem árulhatok el. 🙂

Az ékszerek mellett a különböző kultúrák viseletét is szeretem tanulmányozni. Ezért is sajnálom, hogy lemaradtam a múzeum Nágák, elefántok, madarak című kiállításáról, mert, mint a kollégák mondják, az tele volt olyan tárgyakkal, amik engem érdekelnek. De legalább a katalógusa megvan a könyvtárban. (Tudtátok, hogy a 2016-os év Szép Könyv díjazottja volt? 🙂

Itt a Shanghai-kiállításban különösen tetszett a qipao nevű ruha, ami az álló gallérú, aszimmetrikus gombolású, hosszú, testhezálló, nagy lépéshasítékú ruhát jelenti, ami a modern kínai nő viselete volt. Alatta nadrágot is lehetett hordani.

7_kiallitasban (6)
A kínai nők vajon ilyen magasak?

Egy kis kitekintéssel a kiállítás megmutatja a régebbi viseleti elemeket is, köztük a lótuszcipőket. Szerintem ezt eléggé sokan ismerik: az elkötözött lábakra adták fel ezeket a pici cipőket, amikben csak tipegni lehetett, nagy fájdalmak árán. Bár, ha jobban belegondolunk, napjainkban is vannak olyan cipők, amiknek a viselése felér egy kínzással…

lotuszcipo
lótuszcipő

A viseletekről jut eszembe, hogy nálunk, Indiában a szárí a nők hagyományos viselete.  Több méter hosszú, varratlan ruhadarab, aminek mintakincse, színvilága rendkívül változatos. Minden területi egységnek megvan a maga jellemző szári viselete (nem egyszerű kiigazodni rajtuk!), emellett a ruha viselőjének társadalomban betöltött helyét is elárulja (ez az ékszerekre is vonatkozik), és az egyes ünnepi alkalmakat, tevékenységeket (pl. esküvő) is meghatározott viseleti elemek jellemzik.

A kiállításhoz tartozik egy vaskos szakkatalógus magyarul-angolul, és sok színes múzeumpedagógiai kiadvány, amikből ki lehet vágni a figurákat és felöltöztetni! Klasszikus papírbabák új köntösben. Ez éppen nekem való feladat! 🙂

 

Sanghay-Shanghai kiállítás” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Új írása

  1. Kedves Rádhika! Én már meg is látogattam a kiállítást. Kisgyerekkel voltam, így a tapintható tárgyak különösen izgalmasak voltak. Ajánlom mindenkinek!

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Powered by WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: