Tojásból lett a csoda

Tudtátok, hogy a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum 1-es számú műtárgya egy strucctojás? Ez volt az első tárgy, amit Hopp Ferenc az első világkörüli útja során vásárolt 1882-ben….meg persze sok mást is vett, igazi különlegességekre is szert tett.

Néhány hónapja már itt vagyok a múzeumban és az indiai kiállítás előkészületi munkái mellett az épület történetével, az alapító személyével is ismerkedem.

Megtudtam, hogy Hopp Ferenc (1833-1919) szakmáját tekintve optikus volt (lehet, hogy ezért volt jó szeme a műtárgyakhoz is. 🙂 13 évesen szegődött el látszerésztanoncnak Calderoni Istvánhoz, aki Budapest egyik legjobb fényképészeti szaküzletének tulajdonosa volt. A Calderoni és Társa cégnél Hopp tehát optikus inasként kezdte pályafutását, később pedig ő maga vezette a céget. Amikor anyagi helyzete lehetővé tette, világkörüli utazásokra indult, 1876–1914 között kisebb-nagyobb utazások mellett öt (!) alkalommal utazta körbe a földet, tengereket, óceánokat szelt át gőzhajók fedélzetén és a kor újonnan épült vasútvonalain.

1899-ben ő volt az első utas, aki a kongói vasúton egész útra váltott menettérti jegyet!

kongo

Útjai során világkiállításokat is látogatott, az 1867-es párizsi világkiállításról például saját fényképével ellátott belépőjegye is megvan!

A világkörüli utak alkalmával Hopp Ferenc, mint amatőr fotográfus, számos felvételt készített, és saját képei mellé kiegészítésül, valamint úti emlék gyanánt mások által fotografált, albumba rendezhető képeket is vásárolt.  Természetesen tárgyakat is vett, ezek kezdetben szuvenír tárgyak voltak. (Ismerem az érzést, én is szeretek szuvenírt vásárolni.:)

A múzeumi leltárkönyv szerint az első, leltárba vett tárgy nem más, mint egy strucctojás az ádeni bazárból. Ezt meg kellett néznem a műtárgyraktárban! Kesztyűt húztam hát, hiszen műtárgyakat nem fogunk meg puszta kézzel! A tojás szép, formás darab és a tetején ott virít az 1-es szám!

stucc (1)
az 1-es számú műtárgy a strucctojás

Hopp Ferenc azonban nemcsak szuveníreket vásárolt, sőt! Jó érzéke volt a műtárgyakhoz és valódi különlegességekre is szert tett, például a kínai ördöggolyónak, varázslabdának nevezett tárgy hihetetlen technikai bravúr. Volt alkalmam megnézni a tárgyat, és elképzelni is nehéz, hogy a faragómester hogyan faragta ki az összes gömbhéjat, melyekből akár 40 rétegnyi is alkothatta az elefántcsont golyót! Hát nem csodálatos?

ordoggolyo
ördöggolyó

Egy másik nagyon érdekes tárgy ez a hosszúkás, faragott, üreges henger. Vajon mi tarthattak benne? Elárulom, tücsköt.

Kínában különösen nagy becsben tartották a ciripelő tücsköket muzsikájuk és szerencsehozó tulajdonságuk miatt. A háziállatként is tartott élőlény számára tücsökketrecet készítettek, mely illő lakhelyet biztosított kis lakójának, akit az áttört falú kalitka nyílásain keresztül etettek. A tücsökkalitkát ruhába tűzve viselték, így tulajdonosa állandóan magánál hordhatta házi kedvencét. A jó szerencse biztosított volt, és a ciripelő tücsök zenéjében is lehetett gyönyörködni. A tücsök ezenkívül jó házőrzőnek is bizonyult, mert megszokott környezetében vígan ciripelt, de amint valami szokatlan neszt hallott, nyomban elhallgatott. Gazdája ekkor sejthette, hogy váratlan dolog készülődik… A Mulan című mesében a főhősnek is van egy Cirip nevű kis állatkája, ami ugyancsak tücsökketrecben lakik. 🙂

Megjegyzem Mulan alakja a mai napig a bátorság és a tisztelet példaképe a kínai hagyományban. Mulan sorsát a Zenepalota című, régi kínai versgyűjteményben fennmaradt népballada meséli el. (Klasszikus kínai költők I. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1967)

Na, úgy tűnik, egy kicsit elkalandoztam, de most visszakanyarodok a múzeum épületéhez. Szóval Hopp Ferenc az első földkörüli utazása után, 1885-ben vásárolta meg az Andrássy út 103. szám alatti telket egy villával és kerttel. A saját elképzelései szerinti átalakítás után elhelyezte benne kedves tárgyait, majd odaköltözött. Keleti művészetek iránti érdeklődését kertje is tükrözte, melyet műtárgyakkal (például kínai Holdkapu, egy dzsaina-szentély, koreai pagoda, japán kőlámpás, kínai teknős hátán álló sztélé, stb.) és ritka növényekkel rendezett be. A jávai botanikus kertben (Buitenzorg, a mai Bogor Indonéziában) tett látogatása nyomán saját otthonát Buitenzorg-laknak nevezte (a holland szó jelentése gond nélküli hely). Máig különlegesnek számít a Hopp villa kertje, és a kerti műtárgyak jó része ma is megvan!

Az én egyik kedvencem a Holdkapu, aminek kerek nyílása a teliholdat idézi, és ha a nyíláson át szemléljük a kertet, akkor az olyan, mintha bekereteznénk a látványt. A kapu előtt két kőoroszlán üldögél. Igen, ők oroszlánok, nem kutyák, bár réges-régen az európai utazók – tévesen – kutyáknak nevezték őket. Talán megtévesztette őket a palotapincsi-szerű megjelenés és a nagy lobogó fülek. Engem a Lilo és Stich című mese csillagkutyájára emlékeztetnek…pedig tényleg oroszlánok. Rezgőfülű változatuk jópofa gyermekjáték. 🙂

Amúgy az oroszlánokat párban szokták ábrázolni Kínában, egyikük a hím, másik a nőstény. Könnyű őket felismerni, mert a nőstény mancsánál a kölyök látható, míg a hím mancsa alatt egy varázsgolyó látszik.  Ugyanilyen állatkák üldögélnek a kínai éttermek előtt, itt Budapesten is van rá példa!

Azt sajnálom csak, hogy Indiai-óceánból származó tengeri kagylókban már nem gyönyörködhetünk. A hatalmas tengeri kagylóhéjakat Hopp Ferenc 1894-ben kapta egy útitársától, akivel az Indiai-óceánon hajózott. A kagylók valószínűleg Zanzibárban lettek hajópostára adva. Egy archív fotó szerint madáritatókként működtek a kertben.

kagylo
növényekkel teli óriáskagyló a Hopp-villa kertjében egykor

 

Tojásból lett a csoda” bejegyzéshez egy hozzászólás

Új írása

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Powered by WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: