#bookshelfie

Tudtátok, hogy külön neve van a könyvespolc előtt készített szelfinek? Igen, ez a bookshelfie, amivel büszkén lehet mutogatni könyveinket, a felhalmozott tudás tárházát. De nemcsak a polcfolyóméter tetszetős, bár engem mindig lenyűgöz a könyvek mennyisége is egy-egy könyvtárban…hát még az információ, ami a könyvekben van! Olvassunk bele néhányba!

A májusban nyíló indiai kiállítás kapcsán elkezdtem feltérképezni, hogy milyen könyvek vannak a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum könyvtárában, nemcsak a kiállítás konkrét témájában (A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában), hanem általánosan Indiával kapcsolatban.

Az egyik könyv érdekesebb, mint a másik. Természetesen nem lesz időm mindent elolvasni, – sőt, még csak átnézni sem – míg Magyarországon vagyok, de legalább elkezdem.

A Hopp Múzeum online katalógusában ti is tudtok keresni!

Hopp_konyvtar

És ha kerestek, találtok. Én például több érdekes könyvet is!

A dzsungel könyve | Szerintem mindenki ismeri Rudyard Kipling indiai dzsungelben játszódó történetét Maugliról. Én nagyon kedvelem benne a beszélő-nevű szereplőket: Akélá (=Magányos), Bálu (=Medve), Baghérá (=Párduc), Háthi (=Elefánt), Shér Khán (=Tigris úr), Maugli pedig békát jelent. Amúgy a németes átvétellel használt dzsungel szavunk eredetileg a hindusztáni dzsangal szóból származik, jelentése bozótos erdőség.

Dzsungel könyve
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve

Pancsatantra, azaz Ötös könyv | Az i.e. 2. századnál nem régebben keletkezett Pancsatantra “az életbölcsességeknek régi indiai tankönyve az emberek és állatok világából való mulattató és tanulságos történeteknek versekkel tarkázott világhírű gyűjteménye.”

Pancsatantra_1
Pancsatantra. Szanszkrit eredetiből fordította Schmidt József.

Kevés olyan világirodalmi mű van, amely ehhez hasonló népszerűségnek örvendene. A mesemotívumokkal (csodák, beszélő állatok) átszőtt elbeszélésekben megjelenő emberi sorsok nagyon is valóságosak. Az udvari költeményként keletkezett tanmesék az ifjú hercegek nevelését szolgálták, melyet könnyen memorizálható verses betétekkel tarkítottak. Íme, itt egy tanulságos mondat a sok közül:

“A hitvány csak rombolni tud, építésre nincsen benne
sem erő, sem akarat:
Az egér is feldöntheti, de nem bírja fölemelni
a kenyereskosarat.”


Indiai tündérmesék
|Vámbéry Ármin (1832-1913), híres magyar orientalista, földrajztudós, író (az alábbi képen középen ül) neve alatt jelent meg az kötet, mely a fiatal korosztálynak szól.

Előszó | “Fiatal barátim bizonyára sokat hallottak már Indiáról, a keletnek erről a csodás országáról, melyet úgy tekintenek, mint, a magyarok és finnek kivételével, az összes európai nemzetek bölcsőjét, és mely több ezer éves műveltségével egész Ázsiának példát adott. – Igen, ez az India sok tekintetben érdekes és meg is érdemli teljes figyelmünket. Mennyi csodálatos, előttünk ismeretlen fát és növényt, mennyi pompás, ragyogó szinű virágot termel ott a forrón égető nap a gazdagon öntözött síkságokon! Minden gyorsabban és bujábban érik ott mint nálunk. Az ottani ember kevéssel megelégedve kevesebb fáradsággal teheti magáévá a föld kincseit; nála a fárasztó munkásság és szorgalom helyett vele született restséget és ábrándozásra való hajlamot találunk, és mivel ereiben a vér forróbban és gyorsabban kering, örökké felhevült képzeletének szüleményei gazdagabbak és pompásabbak mint nálunk. A régi hajdankorban, midőn egész Európa még vadon volt, Indiában a régi “szánkszkrit” nevű nyelven már gazdag irodalom virágzott, melyből mi is sokat tanultunk. Az indiai mesék és mondák a szent Ganges folyó partjairól egész a távoli Mongolországba és Szibériába elterjedtek, és fiatal olvasóim bizonyosan csodálkozni fognak, ha megmondom nekik, hogy számos mese és rege, melyet korábbi gyermekéveinkben oly örömest halottunk, a távoli Indiából jutott hozzánk. Ezt az érdekes fölfedezést egy Benfey Tivadar nevű német tudós tette, midőn az európai meséket az indiaiakkal összehasonlította.”


Mesefolyamok óceánja |
Ahogyan az óceán a folyamok vizét, úgy gyűjti össze India mesekincsét a Kathá-szarit-szágara, vagyis a Mesefolyamok óceánja című, eredetileg szanszkrit nyelven íródott mesegyűjtemény, amit 1070 körül írt Szómadéva a kásmíri királyné szórakoztatására.

Mesefolyamok oceanja_1
Szómadéva: Mesefolyamok óceánja

Bár jelenleg az indiai kiállítás épül, azért a könyvtárba lehet jönni!:)

konyvtarban
http://hoppmuseum.hu/konyvtar_bemutatasa
http://hoppmuseum.hu/konyvtarhasznalat

 

 

 

#bookshelfie” bejegyzéshez 4 hozzászólás

Új írása

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Powered by WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: