Tudod-e?#1

India. A hely, ahol Baktay Ervin tizenötször elájult…:) De más érdekességek is léteznek India témában, összegyűjtöttem néhányat. A Tudod-e? című, számozott bejegyzésekben többet is találsz majd, csak kövesd figyelemmel!:)

India Anya és Mahátmá Gándhí
A hindúk országát jelentő perzsa eredetű Hindusztán elnevezést olykor egész Indiára alkalmazzák. A kontinensnyi ország térképészeti megjelenítésén kívül, a 19. századtól kezdve népszerű az Indiát megszemélyesítő nőalak, az India Anya, vagyis a Bhárat Mátá ábrázolása, ahol a hagyományos száríba – és gyakran a nemzeti zászló színeibe – öltözött, nemzeti zászlót tartó nő egy oroszlán kíséretében jelenik meg, a háttérben az ország ábrázolásával. India nőként megszemélyesített ábrázolása az 1920-as ’30-as években egyre inkább politikai tartalmat kapott, a vallási gyakorlatba is bekerült. India a Brit Birodalom gyarmata volt egészen 1947-ig, amikor az indiai függetlenségi mozgalommal két országra szakadt – Indiára és Pakisztánra – és függetlenné vált. Mahátmá (jelentése „nagy lélek”) Gándhí (1869-1948) személye fontos szerepet játszott a modern India kialakulásában. Az említett Bhárat Mátá ábrázolások között olyanokat is találunk, ahol az India Anya tartja karjában Gándhít.
Gándhí mellszobrát egyébként a Hopp Ferenc Múzeum kertjében is megtaláljátok. Az Indiai Kormány ajándékaként került a múzeumba. 🙂
Talán a legismertebb film, amely az életútját feldolgozta, az 1982-es alkotás, amiben Sir Ben Kingsley (születési nevén Krisna Pandit Bhándzsí) alakította Mohandász Karamcsand Gándhít.
Nálunk, Indiában minden bankjegyen Gándhí arcmása látható.


Darbár szoba az Osborne Házban | Wight-sziget, Anglia
Viktória királynő (1819-1901; 1876-tól India császárnője) megbízásából Rudyard Kipling apja, John Lockwood Kipling és Bháí Rám Szingh 1890-ben tervezte meg az indiai stílusú termet, a falakat és a mennyezetet láhori mesterek faragott burkolata borítja, a kandalló közepén lévő páva közvetlen utalás a híres ágrái pávatrónra. Az ötletgazda Viktória királynő indiai bizalmasa, Abdul Karim (1863-1909) volt. A fiatal férfi a királynő 50. jubileumi uralkodási évében (1887) került az indiai Ágrából Angliába, ahol rövid idő alatt nagy karriert futott be és magas pozícióba került. Viktória királynő halála után, 1901-ben tért vissza hazájába, ahol nem sokkal később bekövetkezett haláláig élt.

Sáh Dzsahán mecset | Surrey, Anglia
Viktória királynő indiai titkára és bizalmasa, a fent említett Abdul Karim gyakran járt imádkozni abba a mecsetbe, melyet Dr. Gottlieb Leitner Vilmos (1840-1899) magyar orientalista építtetett 1889-ben.

Sah Dzsahan mecset

Koh-i-noor, avagy “a fény hegye”
A brit koronaékszerek közé tartozik az eredetileg indiai fejedelmek birtokában lévő gyémántkő, mely 1851-ben került Londonba. Kezdetben brossként használták, később koronába foglalták. És hogy kerül ide a ceruza? Nos, az osztrák ceruzagyáros, Joseph Hardtmuth (1758-1816), a párizsi világkiállításon szerepelt a különböző keménységű ceruzáival, amik olyan nagy sikert arattak, hogy Viktória királynő a gyémántja alapján a Koh-i-noor nevet adományozta nekik, és onnantól kezdve Koh-i-noor Hardtmuth néven vált ismertté a cég. A reklámképen a ceruza mellett ott ragyog a gyémánt is! Ahogy az ásványok keménységi skáláján is vannak puhább és keményebb ásványok (a gyémánt a legkeményebb!), úgy a ceruzák között is eltérő keménységűek találhatóak. És végülis mind a kettő a szén egy-egy módosulata: a grafit is, a gyémánt is. 🙂

Star of India
Ha már az előzőekben szó esett egy drágakőről, akkor meg kell említenem a Star of India néven ismert csillag-zafírt, aminek különlegessége, hogy a benne lévő rutil nyomai a kő mindkét oldalán csillagformát mutatnak. A szürkéskék drágakövet India partjaitól délre fekvő Srí Lanká-szigetén bányászták ki. Ma az Amerikai Természettudományi Múzeumban őrzik New Yorkban. Szerintem szép esőfelhő színű.:) Amúgy nekem is van egy kis ásványi medálom, ha ügyesen a fény felé fordítom, én is látok benne csillagformát.:)

Tádzs Mahal | Ágrá, India
A világ hét új csodájának egyike az Ágrá városában található Tádzs Mahal, aminek jelentése „A paloták koronája”. A rendkívüli szimmetriájával lenyűgöző látványt nyújtó épület Rabíndranáth Tagore (1861-1941) indiai költő, író szerint „könnycsepp az örökkévalóság arcán…” A Tádzs Mahal látványa elragadtatásra készteti a nézőt, nem volt ez másként a Hopp Ferenc Múzeum egykori munkatársával, Baktay Ervinnel (1890-1963) sem, aki indiai tartózkodása során maga is felkereste a mauzóleumot, majd tizenötször elájult.:) Megrendítő élményéről levélben számolt be művészbarátjának, Huzella (Hallgató) Pálnak, aki „Tizenötször elájultam” című akvarelljén megörökítette a holdfényes épület előtt elaléló Baktayt :), aki miután magához tért, megnézte nappali fényben is az épületet és úgy is csodásnak találta. A fehér márvány mauzóleumot Sáh Dzsahán mogul uralkodó építtette elhunyt felesége, Mumtáz Mahal emlékére a 17. század első felében. A tökéletes harmóniájú épület falait márványba illesztett féldrágakövek tarkítják, többek között olyan gyönyörű virágdíszeket alkotva, mint amilyenek az én indiai dobozkámon is láthatóak. 🙂

Krisna és Rádhá
Rádhá, a mitológiai tehénpásztorlányka (gópi) Krisna kedvese volt. Történetüket a 12. századi költő, Dzsajadéva: Gíta Govinda című költeménye beszéli el:

„Szekfüvirágleheletzuhatagos-örömillatu délövi szélben,

fülemüleszavú kusza méhzizegésű lugas susogó sürüjében

Hari vigad a gyönyörü dalu kikeletben,

sírjon az elhagyatott, íme táncol a vadörömü lánykaseregben.

Vándorok asszonyait szerelem tüze gyötri a szívbe-szövődve,

méherajos szirom-árban emelkedik a bakula tárt legyezője;

Hari vigad a gyönyörü dalu kikeletben,

sírjon az elhagyatott, íme táncol a vadörömü lánykaseregben.”

Dzsajadéva: Gíta Govinda (részlet)
Weöres Sándor fordítása

Az első csók a bollywoodi filmvásznon
Az első csókjelenet, mely nem kevesebb mint négy percig (!) tartott, Déviká Rání Csaudhúrí, ismertebb nevén Déviká Rání (1908 –1994) nevéhez kötődik, aki az indiai mozi first lady-jeként híresült el. Himánsu Rájjal, az indiai filmproducerrel forgatott 1933-as Karma című hangosfilmje úttörő volt a maga nemében, több szempontból is. Ez volt az első, indiaiak által készített angol nyelvű film, illetve elcsattant benne az első csók! A film premierjére 1933-ban került sor Angliában, ahol nagy érdeklődés és lármás fogadtatás övezte Déviká színészi teljesítményét. Indiában azonban a film megbukott.

Devika_Rani_first kiss

 

 

 

Tudod-e?#1” bejegyzéshez 5 hozzászólás

Új írása

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Powered by WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: