Esküvő hindú módra

Május, avagy Pünkösd hava, másként az Ígéret hava:), az egyik népszerű időszaka a házasságkötésnek, legalábbis itt Magyarországon. Nemrégiben esküvőre voltam hivatalos, igaz, csak a templomi szertartásra hívtak, az utána következő lakodalmat már nem láttam, de így is nagyon érdekes volt és az jutott eszembe, hogy mesélek egy kicsit arról, hogy milyen egy hindú esküvő.

Az emberi élet fordulóinak egyik mérföldköve a házasságkötés, ami Indiában, hagyományosan nem a két fél beleegyezésén múlik, sőt, arra nincs is szükség, mert a család dönt az azonos társadalmi rangból (varnából, kasztból) való párválasztásról és a menyegző napjáról. A házasulandó felek kiválasztásánál fontos szempont horoszkópjaiknak egybevetése, mely megmutatja, hogy mennyire illenek össze a felek. Ha az asztrológus gyengének találja az egyezőséget, akkor nem javasolja a házasságkötést. Ha viszont az előrejelzések pozitívak, akkor nincs akadálya a frigy megkötésének, melyre hónapokig készül a menyasszony és a vőlegény családja. Az esküvő előtti időszakban a jegyespár szertartásos gyakorlatokat hajt végre, tilalmakat tart be, böjtökkel, imákkal készítik fel magukat a nagy napra. Az esküvő előtti napokban lánybúcsúra is sor kerül, amikor a menyasszonyt barátai, női rokonai énekszóval és tánccal ünneplik. A jellegzetes menyegzői testdíszek is ekkor kerülnek fel a menyasszony testére. Homlokát, kéz-és lábfejét meghatározott színű és díszű hennafestéssel látják el, ami áldást, jó szerencsét, szépséget hoz viselőjének.

traditional indian bridal henna
Kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=bLwMiWQZZXo

Maga az esküvő több napot át tart, költségeit a lányos ház fizeti. Az esküvő napján a menyasszony vörös és aranyszínű ünnepi száríba öltözik, anyagi jólétének biztosítékaként ékszereket visel. A vőlegény ruházata némileg visszafogottabb, egyszínű kabátból, nadrágból és turbánból álló együttest visel.

Az esküvő központi eleme a tűzceremónia, amikor a vőlegény vezetésével a pár hétszer megkerüli az oltáron égő tüzet. A tűzoltár körül együttesen megtett körök és a közben elhangzó fogadalmak a szerencsés, boldog, gyermekáldásban gazdag élet kívánságát hivatottak kifejezni.

A ceremónia során az immár férjezett nő megkapja mindazokat a külső jegyeket, melyek új státuszának egyértelmű jelei: a hajválasztéknál, a homlok felett hordott tiklí nevű függőt, a homlokra festett vörös pontot (bindí), a hajválasztékba vörös festékporból (szindúr) húzott csíkot, illetve a házasság jelképeihez tartozó ékszereket (gyűrűt, karkötőt, nyakláncot, orrkarikát, orrtűt). Az esküvő után ifjú asszony a szülői házat elhagyja és férje családjához költözik.


A nő ékességei
Ahogy említettem, hagyományosan a férjnél lévő nők viselték homlokukon a festett, vörös pontot, de manapság ez már divatjelenség és a nem férjezett lányok is viselik. Ráadásul a homlokra ragasztható bindík különböző színekben kaphatóak, így az adott napi ruhaviselet színéhez lehet igazítani azokat. A hennafestés sem kiváltság már, ugyanúgy a divat részét képezi: kézre ragasztható matricákkal magunknak is elkészíthetjük a kívánt testdíszt. A nő ékeihez hozzátartoznak még a változatos anyagból – üveg, elefántcsont, kagyló, korall – készült karperecek, arany fülbevalók, kéz-és lábgyűrűk, ezüst bokaperecek.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Powered by WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: