ÉGI ÉS FÖLDI PARADICSOM

Ma éppen egy új receptet próbáltam ki, amihez sok paradicsom kellett. Hozzáláttam, és csak szeleteltem-szeleteltem, amikor hirtelen eszembe jutott valami. Pontosabban valaki. Ráadásul ketten. Két magyar festőnő.

1929-ben két magyar festőnő, anya és lánya belső elhatározásból Indiába indul. Az édesanya, Sass Brunner Erzsébet egyenesen Rabíndranáth Tagore-nak (1861-1941), India “szellemi atyjának” címzi levelét Sántinikétanba, és kéri segítségét indiai útjukhoz.

Megjegyzés: Az 1913-ban irodalmi Nobel-díjat kapott költő, író (valamint zeneszerző, festő, polihisztor), ismerős volt magyar közegben is, hiszen 1926-ban, európai körútját megszakítva a kiváló orvos, Korányi Sándor tanácsára Balatonfüredre utazott, ahol az idegileg kimerült költőt gyógykezelték. Felgyógyulásának emlékére Tagore egy facsemetét ültetett. Emléktáblája és mellszobra Balatonfüreden található, ahol sétányt is elneveztek róla.

Tagore válasza és egyben meghívója két hónap múlva megérkezik, így a két festőnő útnak indul. 1930-1938 között Indiában élnek és alkotnak, beutazzák Indiát.

Számtalan élményből táplálkozva a két Erzsébet rengeteget fest, kiállításuk is nyílik Bombayban, ahol 300 képet állítanak ki. 1934-ben Gándhíval való megrendítő találkozásuk után Brunner Erzsébet megfesti a „Mahátmát”.

HFM_2007.41.1.001

1935-ben Sass Brunner Erzsébet megbetegszik, az orvosok azonnali környezetváltozást javasolnak. Anya és lánya először Japánba mennek, ahol két évet töltenek el, majd az Egyesült Államok következik, négy év távollét után pedig visszatérnek Indiába, és Nenitálban telepednek le. 1950-ben lánya itt temeti el Sass Brunner Erzsébetet.

Brunner Erzsébet, az édesanyja halála után Delhibe költözik, ahol 2001-ben bekövetkezett halálig él. Édesanyja és saját képinek sorsát, a mintegy 2000 festmény elhelyezését végrendelete rögzíti, ennek értelmében az alkotások nagy része az Indira Gandhi National Centre for the Art, a National Gallery of Modern Art-ban kap helyet, valamint Nagykanizsán, Sass Brunner Erzsébet (szül. Farkas Erzsébet) szülőhelyén. Ezeken kívül a hagyatékból egyéb gyűjtemények is részesülnek, köztük a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, mely 62 képet őriz.

Jó, jó, de mi köze ennek a paradicsomhoz?

Nos, “Böske és lánya Böske” nem tudtak más nyelven csak magyarul, így a fent említett levelet Tagore-nak magyarul írták meg. A levelet az éppen Indiában tartózkodó Germanus Gyula (nemzetközi hírű magyar orientalista, irodalmár, nyelvész, történész) fordította le Tagore-nak, aki – mint már tudjuk -, meghívta a “Böskéket” Indiába. Megérkezésükről G. Hajnóczy Rózsa (Germanus Gyula felesége) Bengáli tűz című könyvében így írt:

-Mi vagyunk a Böskék. Hol találjuk Tagorét?…

-Jöjjenek be a házba – invitálta őket a férjem -, éppen uzsonnaidő van, igyanak egy teát.

Az ebédlőben a tálalón egy kosár paradicsom állt. Alig pillantották meg, felkiáltottak:

-Paradicsom, paradicsom! Jaj de gyönyörű paradicsomok!

Nos, ez most nem zárul nagy csattanóval, de tényleg a paradicsomról jutott eszembe a két magyar festőnő története, kiket belső iránytűjük Indiába vezetett.

Amúgy Sass Brunner Erzsébet szenvedélyes kertész volt, a növényekkel való foglalatosság meditációként hatott rá. Ezt én is csak megerősíteni tudom. 🙂

kerteszkedes

Végezetül íme egy szép kép, a nagykanizsai Thúry György Múzeumból. A honlap tanúsága szerint 2018. június hónap műtárgya:

Sass Brunner Erzsébet: Hegyek a sáfrányföldeken túl
India, 1939
(karton, olaj, 14,5×22 cm)
Brunner Gyűjtemény

Sass Brunner Erzsebet
Kép forrása: http://tgym.hu/index.php/muzeumtortenet/a-honap-festmenye/123-2018/junius/365-junius-sass-brunner-erzsebet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Powered by WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: